A négy sarok visszaköszön Rám
Csak itt ülök és elemészt a magány
Egy szép szempár csillan rám,
de nem hiszek, nem veszek zsákbamacskát!
Elég! Gyerünk mesélj valami kéket,
A Magányos Falakban valami ébred!
Ne mond! Ez még nem élet!
INDULJ EL, A TŰZ IS ÉLED!!!
Egy Magányos burokban élsz,
Az Utadon, miért egyedül mész?
De lesz [lesz még] sok új remény,
Ha egyszer hozzám visszatérsz!
(ne félj! van még remény... ne félj, ha hozzám visszatérsz! [delay+chorus] )
A négy sarok visszaköszön Rám
A sötétben elemészt a magány,
Egy szép szempár csillan rám,
de nem hiszek, nem veszek zsákbamacskát!
A szél süvít, de csak a hangodat hallom,
A porondon még egyedül játszok,
A Remény Kemény Tevéjén elutazok...
NEM HISZEM, HOGY NINCS HOLNAPOM!
Egy Magányos burokban élsz,
Az Utadon, miért egyedül mész?
De lesz [lesz még] sok új remény,
Ha egyszer hozzám visszatérsz!
(ne félj! van még remény... ne félj, ha hozzám visszatérsz! [delay+chorus] )
[ NE FÉLJ! ... / NE FÉLJ! VAN MÉG REMÉNY! / NE FÉLJ! VAN MÉG REMÉNY!]
Egy Magányos burokban élsz,
Az Utadon, miért egyedül mész?
De lesz [lesz még] sok új remény,
Ha egyszer hozzám visszatérsz!
Egy Magányos burokban élsz,
Az Utadon, miért egyedül mész?
De lesz [lesz még] sok új remény,
Ha egyszer hozzám visszatérsz!
Egy Magányos burokban élsz,
Az Utadon, miért egyedül mész?
De lesz [lesz még] sok új remény,
Ha egyszer hozzám visszatérsz!
